A sziámi harcoshalak tartásáról rengeteg teória és vélemény terjed. Most szeretnénk tisztázni a legtöbb kérdést, hogy átgondolhasd, neked és kedvencednek mi a legmegfelelőbb.
Ahogyan azt már a fajta bemutatásánál említettük, bizonyos betta fajták testtömegének magas százalékát kitehetik nagy úszójuk.
Az ilyen betták számára a nagy akvárium, a magas vízoszlop folyamatos, fárasztó úszást jelent. Bár egyértelmű lehet mindenki számára, hogy a 2-3 literes betta tartónak árult akváriumok nem humánusak, a 30 liternél nagyobb akváriumot sem javaslom számukra.
A törvény előírja, hogy 30 liternél kisebb akváriumban nem tartható gerinces állat. Bár valószínűleg ezért fog támadás érni, ha őszinték vagyunk magunkhoz, az általunk kedvelt halfajtához és igényeihez, akkor be kell vallanunk, hogy már a 15-20 literes akvárium is nem hogy megfelelő, de kifejezetten ideális számukra. Természetesen biztosítani kell a lehető legtermészetesebb élőhelyet, megtalálva az arany középutat a között mi tetszik nekünk és mik a halunk alapvető igényei.
Akkor pedig hogyan is van ezekkel a mini betta "tárolókkal"? Ne felejtsük el a tényésztők szempontját sem. Az, hogy akár egy 40-50 példányszámmal rendelkező tenyészet (ezzel pedig rendkívül keveset tippeltünk) minden hala külön 15-20, sőt 30 literes akváriumban legyen tartva, lényegében fizikailag kivitelezhetetlen.
Amikor a tenyésztő külön válogatja a hímeket a nőstényektől, a kisebb helyen úszójuk jobban megnő, így hamarabb eladható példányok fejlődnek a kereslet-kínálat szabályainak megfelelően. És hogy miért kell a bettákat külön tartani?
Viselkedésükből és természetükből fakadóan a hímek igen agresszívek, de a csipkelődés a nőstényektől sem áll távol. Két hím egymást meg is ölheti, vagy komoly sérüléseket okozhatnak egymásnak! Sőt, a nem megfelelően kondíciónált nőstény és hím ívatáskor is kárt tehetnek egymásban! Az első és legfontosabb szabály tehát az, hogy minden bettát külön akváriumban kell tartani!
A fent leírtak után azt is fontos megjegyezni, hogy a betta általában nem társítható más halakkal. Bár sokan vallják, hogy "az ő bettájuk elvan vegyes akváriumban", véleményem szerint ezek a társítások csak ideig-óráig működnek. A színes, esetleg hosszabb úszóval rendelkező halak (pl. fátyolos guppik) biztosan stresszelik bettánkat, aki előbb-utóbb kárt fog tenni a társhalakban, vagy a stressz megy az egészsége rovására. A kevésbé feltűnő halacskáknak, pl. neonoknak pedig teljesen más igényeik vannak (hőmérséklet, csapathal - nagy akvárium, stb.). Ezért gondoljuk végig, mielőtt bettát szeretnénk tartani: megelégszünk egy csodaszép harcoshal látványával, vagy a mozgalmasabb, sok hallal teli akváriumot szeretnénk?
Azonban nem feltétlenül kell lemondanunk más élőlényekről az akváriumban. Természetesen a következő társításokat is feltételekkel kezeljük, hallottam már olyan bettáról, aki csigát és garnélákat is órák alatt pusztított el.
Az akváriumi csigák kifejezetten hasznosak lehetnek az akváriumban. A rohamsisak csiga (Neritina pulligera) különösen jó algázó, a növényeket viszont nem bántja. Tartható a bettánk által kedvelt 27 fokos vízben (vigyázat, ez a csiga felső határértékén mozgó adat!), békés csiga. Petéit ott hagyhatja a kemény felületeken, de fogságban való szaporodásról még nem tudunk.
Az almacsigák több színváltozatban, fajtában fellelhető puhatestűek, amik szintén jól bírják a betta által kedvelt hőmérsékletet. Szereti az oxigéndús vizet, így gondoskodjunk erről, ha almacsigát szeretnénk bettánk mellé (szivacsszűrő lényegében ezt a feladatot megoldja). Elfogyasztja az algát, a lehullott ételmaradékot, az elhalt növényeket. Bár az egészséges hajtásokat nem bántja, de a frissen hozott leveleket hajlamos megdézsmálni. Szaporodik csapvízben is, de váltivarú, így erre csak akkor van esély, ha a csapatban nőstény és hím egyed is megtalálható. Ivarúk megállapítása még szakértőnek sem egyszerű, így ha szeretnénk kis csigákat, ajánlott egy 5-6 fős csapattal kezdeni. Agresszív halak esetén "bezárkózik" házába és megvárja amíg elmúlik a veszély. Elvileg éjszaka, este aktívabbak, de saját tapasztalatom szerint inkább a kedvüktől függ, mikor mozgékonyak. Nagyon aranyosak tudnak lenni, ahogy hosszú tapogatóikkal navigálnak.
A csigák összességében jól megfigyelhető, érdekes élőlények, amik színesíthetik a bettás akváriumot is. Természetesen ennél sokkal több fajta létezik (pl. zebracsiga, hagymacsiga, nyúlcsiga, süncsiga, csigaevő csiga), most azokat ismertettem, amiket a saját akváriumaimban tartok sikerrel. Ahogy a halaknál, úgy a csigáknál is épp ugyanolyan fontos, hogy nézzünk utána az adott faj igényeinek és annak megfelelően válasszuk ki, hogy tudjuk-e számukra biztosítani a megfelelő életteret (hőmérséklet, vízparaméterek, helyigény)!
Sokszor felmerül a kérdés, hogy az aranyos, folyton mozgó garnélákkal társítható-e a betta. Ne felejtsük el, hogy a garnéla eleség a legtöbb hal számára, így ha garnélákkal szeretnénk foglalkozni, akkor érdemes külön akváriumot berendeznünk számukra. Azonban ha erre nincs lehetőségünk, a megfelelő búvóhelyekkel, növényekkel sűrűn ültetetett akváriumban van esély a garnélák tartására betta mellett is. Természetesen függ a harcosunk természetétől is - találkoztam már kifejezetten békés, "bamba" bettával akinek eszébe sem jutott bántani a garnélákat, de olyan bettával is volt szerencsém, ami órák alatt elpusztíttotta a 10 fős garnéla csapatot. Annyi biztos, hogy garnéla szaporulatra ne számítsunk, az apró garnélákat a betta könnyű szerrel fogja elfogyasztani. Ha szeretnénk garnélákat bettánk mellé, számoljunk a lehetőséggel, hogy kidobtuk a pénzt az ablakon - és ami itt is a legfontosabb, olvassunk utána az adott garnéla igényeinek!
A fentiekben már megtárgyaltuk az akvárium méretét, most nézzük meg, milyen egyéb technikára van szükség. A betta alapvetően melegvizes hal, tartását 25-28 °C között ajánlják. A két érték között láthatóan van különbség.
25°C-ot általában a tenyésztők javasolják, akik azon is tartják a tényészállataikat (ívatáskor, kondicionáláskor emelik csak meg a hőmérsékletet). Ennek oka, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten a halak anyagcseréje lelassul, lassabbak lesznek az öregedési folyamatok is. A kis helyen tartott betták pedig nem lesznek olyan élénkek sem. Úgy gondolom, szempontjuk érthető, de fontosnak érzem megjegyezni, hogy ezt a hőmérsékletet én kevésnek tartom, saját bettáim jól beváltan 27°C-on élik mindennapjaikat. Igazi szépségüket, élénk színeiket a meleg vízben mutatják meg. Figyeljünk oda bettánk etetésére, alacsonyabb hőmérsékleten fokozottan figyeljünk a túletetésre, hiszen bettánk egészségének rovására mehet. Magas hőmérsékleten viszont fogékonyabbak lehetnek más betegségekre. Bettánk a túltenyésztésből fakadóan érzékeny halacska, ezért mérlegeljük az akvárium hőmérsékletének beállítását.
Bárhogy döntünk, a megfelelő hőmérsékleten való tartáshoz elengedhetetlen lesz egy akváriumi fűtő! Az akvárium nagyságától függően egy 25-50 W-os fűtőnek valószínűleg elégnek kell lennie. Én használok "olcsó kínai" és márkás fűtőt is - őszintén különbséget nem igazán érzékeltem a kettő között, rendben végzik a dolgukat. Mindenképp tegyünk hőmérőt az akváriumba, és minden nap pillantsunk rá többször a víz aktuális hőmérsékletére.
Az akvárium másik, alapvető technikai felszerelése a szűrő. Ha bettánkat legalább 10 literes akváriumban tartjuk, szükségünk lesz szűrőre, ami megköti a káros anyagokat, segít a vizet tisztán tartani (rendszeres vízcserére szűrővel is szükség van!). Betta mellé a legjobb a szivacssszűrő: harcoshalunk hatalmas úszóival, természetéből és eredetéből fakadóan a szinte álló, alacsony sodrású vizet kedveli. Adjuk meg neki ezt az alapvető igényt: a nagy sodrású, motoros belső szűrők be fogják szippantani bettánk úszóját, vagy a sodrás fogja előbb-utóbb megszaggatni. A sérüléseket pedig könnyen megtámadják az élősködők, gombásodáshoz, úszórothadáshoz vezethetnek. Ne várjuk meg, amíg ez megtörténik, mert kezelni sokkal nehezebb, mint megelőzni. Fontos, hogy az akvárium szűréséért a szivacsban megtapadó baktériumok a felelősek!
A szivacsszűrő a legjobb megoldás bettánk számára, minimális áramlást csinál, a nagy felülető szivacs pedig jól megköti a koszt, káros anyagokat. A szivacsszűrő beüzemeléséhez szükségünk lesz egy légpumpára, magára a szivacsra, csőre, mellyel a kettőt összekötjük, illetve visszacsapó/visszafolyásgátló szelepre, ha a légpumpát nincs lehetőségünk az akvárium felé helyezni. Ezután már csak össze kell "legózni" és készen van az akvárium szűrése. A szivacsszűrő egyetlen hátránya, hogy van egy kis hangja, ahogyan a levegő beoldódik a vízbe, illetve a légpumpák is hangosabbak az átlag belső szűrőknél. Számomra nem zavaró, hálószobában is elviselhető hanggal jár, de érdemes ezt átgondolni az akvárium elhelyezésénél.
Világításra a bettának (halaknak általában) nincsen szükségük: a növényeknek viszont nélkülözhetetlen a fotoszintetizáláshoz. Kerüljük a természetes fényt, mert az fokozza az algásodást, inkább lámpával oldjuk meg a világítást. Melegtűrő növényt válasszunk, olyat, aminek nem túl magas a fényigénye.
Végezetül, de nem utolsó sorban nagyon fontos, hogy bettánk akváriuma fedett legyen. Ennek több oka is van. Labirintkopoltyús hal révén a betta felmegy a víz felszínére levegőt venni. Ha a víz felett lévő levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a víz hőmérséklete, halacskánk könnyen megfázhat. Ezt elkerülendő, a tető alatt kialakuló meleg, párás légréteg az ideális a harcoshal számára.
A másik ok pedig, hogy a betta szeret ugrálni. Legalább is, nem egy olyan bettával találkoztam, amelyik kiugrott az akváriumából, amikor nem volt lefedve, sőt, az egyik nőstényem az üvegfedéllel ellátott akváriumból ugrott ki (és azóta is vígan úszkál, miután visszahelyeztem a vízébe)! Figyeljünk oda az akvárium megfelelő lefedésére.
Már tudjuk mik a betta alapvető igényei, mekkora akváriumot szeretnénk, beszereztük az ehhez szükséges technikát is. Most pedig rendezzük be akváriumunkat és üzemeljük be.
Először is talajra lesz szükség. Bettánk érzékeny, bizony fog keresgetni a talajon is, így a durva, nagy szemcséjű kavics minden szempontból elkerülendő! A nagy szemek között könnyen megül a mulm is, ami esztétikailag csúnya, a biológiai egyensúlyra pedig kifejezetten rossz hatással van!
Válasszunk apróbb szemcséjű kavicsot, vagy akvárium homokot. Nem feltétlenül kell drágán, kisállat kereskedésben megvásárolnunk, a barkácsáruházban kapható térkőhomok is megfelelő. A sötét színű talaj, háttér kiemeli a halak élénk színét, de természetesen ízlésünktől függően világos talaj is megfelelő lehet. Háttérfóliát sokfélét kapni, ami különböző víz alatti élővilágot ábrázol, így ízlésünk kérdése, milyet választunk. Én szintén a barkácsboltból beszerezhető, fekete öntapadós, vagy statikus fóliát ajánlom.
A talaj behelyezése előtt tegyük fel a fóliát: nedvesítsük be az akvárium üvegét (kívülről), a vízhez keverhetünk egy kis mosogatószert is, hogy könnyebben mozgathassuk a fóliát az üvegen. Nedvesítsük be a fóliát is (az öntapadósat is, igen!). Simítsuk fel az akvárium hátoldalára, majd egy plasztik kártyával húzzuk ki alóla a maradék vizet. Ne ijedjünk meg, ha nem szárad ki rögtön, általában 24-48 óra alatt teljesen kiszárad. A fóliát könnyebb méretre vágni, ha már felhelyeztük, a maradék részeket vágjuk le egy olló, sniccer segítségével.
A talajt mossuk át, mielőtt az akváriumba helyeznénk. Addig mossuk, amíg elég tiszta vizet nem öntünk le róla. Időigényes feladat, de megéri, hiszen ennyivel kevesebb gondunk lesz az akvárium tisztításánál! Ha készen vagyunk, öntsük az akvárium aljára a talajt, egyengessük el. Rengeteg videót találhatunk youtubeon is akvárium berendezéssel kapcsolatban. Kezeljük őket fenntartásokkal, de találhatunk olyat, ami valóban nagy segítség lehet! Az alábbi videóból például remek inspirációt nyerhetünk a talaj megválasztásával és a természetes berendezéssel kapcsolatban (a választott szűrőt azonban betta mellé nem feltétlen javaslom, a növényeken is látszik a nagy sodrás):
Ha a talaj már az akváriumban van, nedvesítsük be és ültessük el a növényeket. Ha van rá lehetőségünk, ne féljünk élő növényeket választani! Az élő növény megköti a nitrátot, segít a biológiai egyensúly felállításában, nem utolsó sorban pedig szép. Betta mellé melegtűrő, alacsony fényigényű növényt válasszunk, például anubiast. Az anubiasok között is rengeteg variációt találunk (bokrosodó nana, magasabbra növő caladiifolia, stb.), válasszunk az akvárium méretéhez megfelelőt. Az anubias nem igényel különösebb tápozást sem, így teljes mértékben ideális bettás akváriumba! Nem kell elültetni, rizómájának a talaj felett kell lennie. Kötözzük rá egy fára, kőre, így természetes bújkálókat alakíthatunk ki a bettának.
Jó választás lehetnek még a különböző mohafélék: a jávai moha tereptárgyakra kötözve kreatív berendezési lehetőségeket rejt magában, a gömbmoha pedig bárhova helyezve ideális dísz.
Bettánk szeret bújkálni, felfedezni az akváriumát, megpihenni a nagy leveleken a vízfelszín közelében. A műnövények megsérthetik úszóit, ezért ha ragaszkodunk a műnövényhez, inkább selyemből készültet válasszunk.
Bújkálókkal is óvatosan: ha szeretnénk bújkálóval díszíteni az akváriumot, körültekintően válasszunk, ellenőrizzük le, hogy nincs-e rajta éles szél, ami megértheti a bettát.
Személy szerint jobban preferálom az ágakkal, különböző fákkal (vasfa, mangrove), növényekkel gazdagon berendezett, vadregényes akváriumot.
Egyéb kiegészítőnek használhatunk szárított faleveleket is. Ezek bebarníthatják a vizet, amit a sötétet kedvelő bettánknak csak kedvezni fog. Nem lesz tőlük sem zavaros, sem koszos a víz, inkább a fekete tea színére gondoljunk. A falevelek egyéb pozitív tulajdonságot is gyakorolnak a vízre: huminsavat juttatnak a vízbe, aminek köszönhetően csökken a pH érték, antibakteriális hatású, gombásodást gátló, csökkenti a nehézfém tartalmat. Sok esetben segíti az ívást, valamint nyugtató hatású, így a sérült halak felépülésében is segít. Nem utolsó sorban az aljzatra lemerült levél tápláléka lehet a csigáknak és garnéláknak.
Fontos, hogy csak száraz, a fáról magától lehullott levelet tegyünk az akváriumba, ezek már nem okozhatnak gondot! Jó választás a kocsányos vagy kocsánytalan tölgy, csertölgy, japánjuhar levele is (forrás). Magyarországon természetben nem fellelhető az indiai mandula fa levele (más néven tebang, vagy catappa levél), de interneten már magyar forgalmazótól is beszerezhető, illetve küldölfi oldalról is megrendelhető.
Tehát az akváriumot berendeztük, ideje összerakni a technikát is, elrendezni az egyik hátsó sarokban. Töltsük fel vízzel az akváriumot. A csapvíz megfelelő, használhatunk vízelőkészítő szert is, mely a klórt rögtön semlegesíti. Ha egy tereptárgyra, vagy ideiglenes akváriumba helyezett műanyag dobozba öntjük adagonként a vizet, nem fogjuk felkavarni az aljzatot.
Indítsuk be otthonunk új díszét és várjunk. Legalább 3-4 hetet, még akkor is, ha használunk indító baktériumot! Az akvarisztika egyik legfontosabb összetevője a türelem. Várjunk az akvárium betelepítésével, amíg kialakul az ökoszisztéma, a biológiai egyensúly. Az akvárium szűrését a szivacsban megragadó baktériumok végzik, amelyek megtelepedése is időigényes! Ne siessünk, jobb biztosra menni, mint hetente új bettáért az állatkereskedésbe. Ne higgyünk az eladónak sem, a már beállt vízű, gondosan összerakott akvárium az, amiben bettánk hosszútávon egészséges maradhat!
Ahogyan azt már korábban is említettük, a betta bizony ragadozó életmódot folytat. Egészséges, igazán szép sosem lesz a különböző, alacsony minőségű száraztápoktól. Vannak bevált, tenyésztők által használt granulátumok (nem lemezes száraztáp), de én személy szerint a fagyasztott eleséget támogatom (a legjobb persze az élő, sőt az ivadékok csak azzal táplálhatók és nevelhetők eredményesen). Beszerzése egyszerű és olcsó is. Egy tábla fagyasztott eleség nagyon sokáig elég.
Fagyasztott szúnyoglárva, artemia (sórák) például kiváló választás bettánk számára. Meleg vízbe belemártva, vagy folyó csapvíz alá tartva leszedhetünk róla annyit, amennyire egy etetésnél szükség van. Ideális esetben reggel, este minimális mennyiséget adjunk bettánknak. Ez maximum 5-6 szál szúnyoglárvát, vagy artemiát jelent. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a betta gyomra akkora, mint a szeme! Ne etessük túl, hízásra hajlamos. Falánk állat és bármennyit adunk neki, el fogja fogadni. Ne higgyünk neki.
Tipp: adagoljuk kedvencünknek a fagyasztott táplálékot csipesszel, egyesével! A betta tanulékony, hamar rá fog jönni, hogy a csipesz ételt jelent és már várni fogja a szokott időben, a szokott helyen megjelenését. Elveszi a csipeszről a táplálékot, így elkerülhetjük az akvárium felesleges szennyezését is, ráadásul kifejezetten jó móka. Idővel kísérletezhetünk, hogy a kezünkről, ujjunkról is elfogadja.
Hogy bettánk fitt maradjon, szép színes, élénk, úszóit pedig szétfeszítse (véletlen se tapadjanak össze), ajánlott tornáztatni őket. Ehhez nincs egyébre szükségünk, mint egy tükörre, amit két-három naponta beteszünk hozzá kb. 20 percre. Hagyjuk, hagy pózoljon (remek alkalom fotók készítésére!). Megoszlanak a vélemények, valaki órákra is benn hagyja a tükröt. Ez is bettától függ, tapasztaljuk ki, mennyire agresszív, mennyi idő kell neki a tükör felfedezésére, stb.
Ezeket az alapvető dolgokat betartva sokáig gyönyörködhetünk kedvencünkben.
Az akvárium már megy egy hónapja, bettánk beköltözött. Hogyan tovább? Minden akvárium folyamatos gondozást igényel, hogy sokáig szép maradjon, tökéletes élőhely kedvencünk számára.
Az első és legfontosabb a rendszeres vízcsere. 20 liter feletti akváriuman hetente egyszer 20-30% vízcsere, 20 liter alatti akváriumban pedig hetente 2x 40-50% vízcserét szoktam alkalmazni. 100%-os vízcsere azonban elkerülendő, felborítjuk vele a már kialakult biológiai egyensúlyt (kivéve persze, ha tenyésztők vagyunk és 2 literes befőttesekben várnak eladásra a halaink)! Igen, szűrés mellett is szükség van a friss és tiszta vízre. Fontos, hogy már előkészített, legalább 24 órát pihentetett vízzel töltsük fel a leengedett akváriumot. Használhatunk vízelőkészítő szert is, de ha több napig hagytuk állni a csapvizet, akkor ezt elhagyhatjuk.
A talajról rendszeresen távolítsuk el a mulmot, egyéb koszt (leszakadt növénydarabkák, stb.). Ehhez a legegyszerűbb egy talajporszívó használata, ami általában olcsón beszerezhető és praktikus egyben, de a kreatívabbak akár barkácsolhatnak is otthon: slagból, PET palackból egy kis kézügyességgel pofás kis talajporszívó készíthető.
Ha algásodás üti fel a fejét az akváriumodban, ne ijedj meg! Én erről többet nem tudok mondani, mint ez a cikk: Green Aqua: Algatípusok. Algamentes akvárium nem igen létezik, ezért ne aggódjunk, a megfelelően felállított egyensúly mellett eltűnik, minimalizálódik a jelenléte. Persze egy kis csapat sisakcsiga is segíthet a dolgon! Amit pedig nem árt tudni, hogy kis akvárium nagy gond, nagy akvárium kis gond! A nagyobb akváriumokban sokkal könnyebb felállítani és megtartani a biológiai egyensúlyt, mint egy nano-ban. Van egy rossz hírem, kedves bettázó akvarista: a 30 literes akvárium se számít nagynak...
Mi bettások hamar ráeszmélünk, hogy egy akvárium nem lesz elég a számunkra... Hamar függővé válik az ember (addicted...), és nem tud ellenállni a kísértésnek.
Ha több bettát szeretnénk tartani, akkor el kell őket különítenünk: mindegyiknek külön akváriumra lesz szüksége. Nőstényeket nagyobb akváriumban (60-70 liter) tartanak együtt, de nem garancia arra a nagyobb tér sem, hogy nem vesznek össze. Úgy gondolom, jobb a békesség.
Amennyiben több akváriumot tartunk közvetlenül egymás mellett, tegyünk kartonlapot/papírlapot az üvegek közé, hogy a betták ne lássák egymás. Tükrözés helyett pedig kiváló megoldás ezek eltávolítása, a betták pedig pózolhatnak a szomszéddal. Egy légpumpáról több szivacsszűrő is működtethető egy T elválasztó segítségével, és/vagy két kimenetes légpumpával.
A másik megoldás, ha egy nagyobb akváriumot osztunk több részre belső elválasztó segítségével. Ennek előnye, hogy egy jól megválasztott fűtővel megoldottuk akár 3-4 betta meleg vizét is. Egy két részre osztott akváriumhoz elég lehet egy szivacsszűrő is, de ha nagyobbak a tervek, akkor érdemes minden, vagy minden második fakkba helyezni egyet. Figyeljünk az akvárium megválasztásánál arra, hogy a magassága megfelelő legyen a harcosunk számára. Emlékezzünk, hogy bettánk felúszik levegőért a vízfelszínre, ezért nem ajánlott neki a magas vízoszlop!
Ügyeljünk rá, hogy az elválasztó átlátszatlan legyen, a betták ne lássák meg egymást! Lyukakat, vagy hosszúkás réseket azonban érdemes csinálni/csináltatni az elválasztóra, hogy a víz áramolhasson a részeken keresztül (ha ezt nem szeretnénk, mindenképp tegyünk szűrőt minden részbe). Jó megoldás a PVC lap, amit méretre is tudunk csináltatni, de vannak házi barkács megoldások is. Minden betta vásárlást jól gondoljunk át, és ne vállaljuk túl magunkat: inkább ne vegyük meg, ha nincs helyünk vagy anyagi keretünk még egy akva üzembe helyezésére.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Az ilyen betták számára a nagy akvárium, a magas vízoszlop folyamatos, fárasztó úszást jelent. Bár egyértelmű lehet mindenki számára, hogy a 2-3 literes betta tartónak árult akváriumok nem humánusak, a 30 liternél nagyobb akváriumot sem javaslom számukra.
Az almacsigák több színváltozatban, fajtában fellelhető puhatestűek, amik szintén jól bírják a betta által kedvelt hőmérsékletet. Szereti az oxigéndús vizet, így gondoskodjunk erről, ha almacsigát szeretnénk bettánk mellé (szivacsszűrő lényegében ezt a feladatot megoldja). Elfogyasztja az algát, a lehullott ételmaradékot, az elhalt növényeket. Bár az egészséges hajtásokat nem bántja, de a frissen hozott leveleket hajlamos megdézsmálni. Szaporodik csapvízben is, de váltivarú, így erre csak akkor van esély, ha a csapatban nőstény és hím egyed is megtalálható. Ivarúk megállapítása még szakértőnek sem egyszerű, így ha szeretnénk kis csigákat, ajánlott egy 5-6 fős csapattal kezdeni. Agresszív halak esetén "bezárkózik" házába és megvárja amíg elmúlik a veszély. Elvileg éjszaka, este aktívabbak, de saját tapasztalatom szerint inkább a kedvüktől függ, mikor mozgékonyak. Nagyon aranyosak tudnak lenni, ahogy hosszú tapogatóikkal navigálnak. 
Sokszor felmerül a kérdés, hogy az aranyos, folyton mozgó garnélákkal társítható-e a betta. Ne felejtsük el, hogy a garnéla eleség a legtöbb hal számára, így ha garnélákkal szeretnénk foglalkozni, akkor érdemes külön akváriumot berendeznünk számukra. Azonban ha erre nincs lehetőségünk, a megfelelő búvóhelyekkel, növényekkel sűrűn ültetetett akváriumban van esély a garnélák tartására betta mellett is. Természetesen függ a harcosunk természetétől is - találkoztam már kifejezetten békés, "bamba" bettával akinek eszébe sem jutott bántani a garnélákat, de olyan bettával is volt szerencsém, ami órák alatt elpusztíttotta a 10 fős garnéla csapatot. Annyi biztos, hogy garnéla szaporulatra ne számítsunk, az apró garnélákat a betta könnyű szerrel fogja elfogyasztani. Ha szeretnénk garnélákat bettánk mellé, számoljunk a lehetőséggel, hogy kidobtuk a pénzt az ablakon - és ami itt is a legfontosabb, olvassunk utána az adott garnéla igényeinek!
Bárhogy döntünk, a megfelelő hőmérsékleten való tartáshoz elengedhetetlen lesz egy akváriumi fűtő! Az akvárium nagyságától függően egy 25-50 W-os fűtőnek valószínűleg elégnek kell lennie. Én használok "olcsó kínai" és márkás fűtőt is - őszintén különbséget nem igazán érzékeltem a kettő között, rendben végzik a dolgukat. Mindenképp tegyünk hőmérőt az akváriumba, és minden nap pillantsunk rá többször a víz aktuális hőmérsékletére.
A szivacsszűrő a legjobb megoldás bettánk számára, minimális áramlást csinál, a nagy felülető szivacs pedig jól megköti a koszt, káros anyagokat. A szivacsszűrő beüzemeléséhez szükségünk lesz egy légpumpára, magára a szivacsra, csőre, mellyel a kettőt összekötjük, illetve visszacsapó/visszafolyásgátló szelepre, ha a légpumpát nincs lehetőségünk az akvárium felé helyezni. Ezután már csak össze kell "legózni" és készen van az akvárium szűrése. A szivacsszűrő egyetlen hátránya, hogy van egy kis hangja, ahogyan a levegő beoldódik a vízbe, illetve a légpumpák is hangosabbak az átlag belső szűrőknél. Számomra nem zavaró, hálószobában is elviselhető hanggal jár, de érdemes ezt átgondolni az akvárium elhelyezésénél.
Ha a talaj már az akváriumban van, nedvesítsük be és ültessük el a növényeket. Ha van rá lehetőségünk, ne féljünk élő növényeket választani! Az élő növény megköti a nitrátot, segít a biológiai egyensúly felállításában, nem utolsó sorban pedig szép. Betta mellé melegtűrő, alacsony fényigényű növényt válasszunk, például anubiast. Az anubiasok között is rengeteg variációt találunk (bokrosodó nana, magasabbra növő caladiifolia, stb.), válasszunk az akvárium méretéhez megfelelőt. Az anubias nem igényel különösebb tápozást sem, így teljes mértékben ideális bettás akváriumba! Nem kell elültetni, rizómájának a talaj felett kell lennie. Kötözzük rá egy fára, kőre, így természetes bújkálókat alakíthatunk ki a bettának.
Egyéb kiegészítőnek használhatunk szárított faleveleket is. Ezek bebarníthatják a vizet, amit a sötétet kedvelő bettánknak csak kedvezni fog. Nem lesz tőlük sem zavaros, sem koszos a víz, inkább a fekete tea színére gondoljunk. A falevelek egyéb pozitív tulajdonságot is gyakorolnak a vízre: huminsavat juttatnak a vízbe, aminek köszönhetően csökken a pH érték, antibakteriális hatású, gombásodást gátló, csökkenti a nehézfém tartalmat. Sok esetben segíti az ívást, valamint nyugtató hatású, így a sérült halak felépülésében is segít. Nem utolsó sorban az aljzatra lemerült levél tápláléka lehet a csigáknak és garnéláknak.
Mi bettások hamar ráeszmélünk, hogy egy akvárium nem lesz elég a számunkra... Hamar függővé válik az ember (addicted...), és nem tud ellenállni a kísértésnek.
